Foxtrot...
A foxtrotot Amerikából származtatják, még az első világháború előtt New Yorkban kezdték táncolni, és nagy népszerűségnek örvendett. Először egy varietészínész mutatta be 1914.-ben, és egy táncpáros terjesztette el europában is.
A foxtrot magába öleli, a Quickstep-et és a Slowfox-ot. A különbség annyi, hogy a Quickstep-et gyors zenére, míg a slowfox-ot lassú zenére táncolják.
Quickstep: Ebben a táncban, a haladó lépések, csípőből lendületesek és egyenes irányúak, illetve előre-hátra lépkednek vele. Természetesen párban táncolják, gyors ritmikus zenére, miközben körben siklanak a parketten. A tánc szinte folyamatos futómozgásban elevenedik meg. Előszeretettel használták színpadi jelenetekben és filmekben, táncbetétként. A quickstep az egyik legvidámabb tánc, amelyhez ritmikus, kicsi szökkenő lépések társulnak. Nagyban segítette,és formálta az akkori nagy zenekarok zenéi is. A tánc üteme 4/4. tempója pedig 50-52 ütem/perc.
Slowfox: Ez a tánc a foxtrot másik formája, amelyet lassú zenére táncolnak. Gyakorlatilag 1924.-ben választották szét a quickstep-től. Abban az időben a ragtime tánczene hódított a parketteken, melyet a klarinét és a szaxofon hangszer segítette. A táncot egy sasszé lépéssel bővítették és lassították a tempóját is .A tánc az angolok társastáncaként keletkezett. Technikailag nehéz és igényes munkát igényel. A test állandó mozgásban van, a térdek enyhén nyújtottak és minden lépés azonos hosszúságú. A harmonikus testmozgásnál, hosszan elnyújtott hullámmozgás látható. Mozgása folyamatos, mindkét oldala a testnek kissé előre lendül. Mivel időigényes és kitartó munkát követel, ezért gyakorlott pároknak ajánlott művelni ezt a táncot. A slowfox, zenéje és lágy mozgása miatt lett igazán közkedvelt. A tánc üteme 4/4, verseny tempója 30 ütem/perc.