Eleinte oly szegényes mozdulatsorok kifejlesztése után érték el a magasabb képzettséget ebben az irányzatban. Erős technikai tánccá fejlődött, ami a saját szókincs megteremtését is kívánta. Klasszikus zenére táncolják, zenekari illetve alkalmanként éneklő kísérettel. Rendkívül megterhelő fizikai mozgást igényel. Hiszen egyensúlyozó, szinte akrobatikus mozdulatsorok vannak benne. Egyik legismertebb formája a romantikus „fehér balett", ahol a női táncoson van a figyelem, aki hagyományos rövid tüll ruhában táncol.
A balett technikájának alapja a csípőből indul ki és az öt lábpozíció mellett a kartartásnak is fontos szerepe van. Nagyon fiatal korban kell elkezdeni, hiszen intenzív hajlékonyságot és kitartást igényel ez a mozgás. Olasz táncmesterek fejlesztették tökéletesre az első tánclépéseket. Majd a XX. Század kezdetétől a balett központja Oroszországba helyeződött át.
Párizs balett mesterei voltak az elsők, akik az első tánciskolákat alapították. A francia balettmesterek más ekkor változatos lépéseket és formációkat alkalmaztak. A pozícióknak, forgásoknak és ugrásoknak itt már külön nevük volt, és természetesen a szakkifejezések francia nyelvűek. Ma ezek a gyökerek, Magyarországon, a Táncművészeti Főiskolán tanulhatók.
A klasszikus balettnek évszázados hagyománya van. Ugyanakkor, korunk különböző táncműfajában a különböző pozók, mozdulatok és motívumok, mind a balettból erednek.
Magyarországon először az orosz Vaganova féle tanítási módszer vált ismertté. A klasszikus balett elsajátítása, évekig tartó gyakorlást igényel. Napi szinten 1-2 órás gyakorlat biztosítja a technika szinten tartását, a kondíció megtartását, amelyet bizony megfeszített munkával lehet csak elérni.
A klasszikus balett, más néven akadémikus balett fő pilléreinek tekinthetjük az úgynevezett pózokat. Nehéz olyan gyakorlatsort, kombinációt, kis vagy nagy allegro-t, azaz ugrást elképzelni, melyekben ne fordulnának elő a klasszikus balett pózai. Háromféle pózt ismerünk csak, ez a szám azonban számos lehetőséget rejt magában. Ugyanis minden pózt lehet előre, hátra, földön tartott szabad lábbal, 35° - 45° vagy 90°-on táncolni, kis és nagy kartartásokkal, a súlyláb állhat plié-ben, azaz térdhajlításban talpon, féltalpon vagy spiccen. A pózok némelyikét megvalósíthatjuk ugrás közben is.
A klasszikus balett pózai: Croisé, Effacé, Écarté. Ezek a fogalmak így, ilyen rövidségben, egyszerűségben csak ismertető jellegűek, valójában igen tartalmasak szakkifejezésekben, irányokban és egyéb instrukciókban.
Croisé Maga a szó azt jelenti: keresztezni. Ez a póz, egy úgynevezett zárt póz, a táncos úgy tartja szabad lábát, hogy az - a néző szemszögéből nézve - keresztezze az álló lábat. Létezik kis és nagy croisé póz, ez azonban nem a láb magasságától, hanem kizárólag a kartartástól függ.
Effacé Ez az úgynevezett nyitott póz, melynél úgy állunk, hogy a kinyitott vagy felemelt szabad láb ne takarja az állóláb vonalát. Létezik elöl és hátul effacé póz, melyeket szintén kis, illetve nagy kartartásokkal táncolnak.
Écarté Neve a francia szétterpeszteni szóból származik. Ennek megfelelően az écarté pózban a szabad lábat mindig oldalt tartjuk.
Fontos megjegyezni, hogy a balettel való foglalkozás, olyan táncműfaj, amely nagy kitartást igényel, már kisgyermekkortól kezdve. Ezért, csak elhívatott emberek válasszák táncuknak.